Múlt héten a Fratelli Tutti pápai enciklika fontosságáról írtam, ezúttal folytatnám az eredetileg a Stimmen der Zeit nevű oldalon megjelent cikk fejtegetését. Szó lesz arról, hogy milyen alapokon képzeli el Ferenc pápa a jövő társadalmi berendezkedését, és ehhez milyen konkrét javaslatokat ajánl megfontolásra.

Üzenet a palackban

Benedetto Cristofani alkotása http://www.benedettocristofani.net/project/message-in-a-bottle/

Egy új rend alapjai

A Ferenc által javasolt perspektívaváltás és új alapokon nyugvó társadalmi berendezkedés a Lukács evangéliumában szereplő irgalmas szamaritánus történetének értelmezésén nyugszik: A világon vannak rablók, akik kizsákmányolják az embereket. Ferenc hangsúlyozza, hogy nem szabad abbahagynunk a rablók utáni keresést: „Ismerjük őket” (FT 72).

Azonban először és elsősorban a kifosztottaknak kellene a segítségére sietni, konkrét lépések megtételével. Az, hogy egy pap megy el a sebesült mellett, látja őt szenvedni majd figyelmen kívül hagyja és otthagyja őt feküdni az

„nagyon is figyelemfelkeltő: ezzel bebizonyosodik, hogy attól még, hogy valaki hívő és Istenhez imádkozik, még nem jelent garanciát arra, hogy ez az ember Istennek tetsző életet is él” (FT 74).

Ferenc rámutat arra, hogy az erkölcsösségünk nem abból áll, hogy „ megnézzük, hogy kik azok, akik közel állnak hozzánk, hanem az a fontos, hogy mi magunk közeledjünk másokhoz, mi magunk váljunk felebaráttá.” (FT 80).

Mindenkinek joga van az emberi méltósághoz

https://www.filmsforaction.org/articles/is-western-foreign-policy-to-blame-for-the-european-migrant-crisis/

Mivel Ferenc pápa az enciklikával nem csak a keresztényekhez akar szólni, visszanyúl egy másik alaphoz is, ami a katolikus tanításban egyre nagyobb jelentésre tesz szert: Ez pedig az emberjogi szemléletmód, amely szerint az

emberi méltóság feltétel nélkül, mindenkire érvényes.

Bár már több, mint 70 éve megtörtént annak az elismerése, hogy az emberjogok mindenkire vonatkoznak, mégis gyakori az egyoldalú alkalmazásuk, vagy annak a gazdasági modellnek rendelődnek alá, ami a profit szerzésen alapul, és ami nem retten meg az emberek kizsákmányolásától, eldobásától, vagy akár meggyilkolásától (FT 22).

Azért, hogy az emberjogok eredeti eszméi, tehát a szabadság, egyenlőség, testvériség újra társadalomformálóak legyenek, az erkölcsi erények újra felfedezésére és megbecsülésére van szükség, hiszen ezeket már hosszú ideje meghaladottnak és gúny tárgyának tekintik gazdasági kontextusban.

Ezen értékek eltűnésével együtt kopik meg a magától értetődő és a feltétlen tisztelet a nem kiárusítható értékek felé. Másszóval az évek során elhalványult annak a gondolata, hogy minden ember abszolút és egyenlő méltóságra érdemes, továbbá a készség is arra, hogy jót tegyünk ellenszolgáltatás nélkül, nem azért mert ez hasznot hoz, hanem egyszerűen mert ez a helyes, és ezt kellene most is tennünk.

Úton 

http://1001galleries.blogspot.com/2012/02/2011-national-geographic-international_5326.html

Ferenc azért, hogy megmutassa, hogy a Fratelli Tutti nem elvont intelemek gyűjteménye egy valamikori időpontra és egy távoli országra vonatkoztatva, ismételten a menekülteket helyezi a középpontba: az bizonyítja, hogy valaki komolyan vette-e a pápa szavait, ahogyan bánik azzal a csoporttal, amelyhez világszerte a leginkább marginalizált, politikailag és kulturálisan kitagadott emberek tartoznak. Tehát ez most arról szól, hogy az én felebaráti szeretetem valódi-e,  az érdeklőddésem őszinte-e, vajon magamhoz hasonló embernek tekintem-e őket.

Az is lényeges kérdés, hogy vajon elköteleződöm-e a menekülés különböző okainak csökkentése mellett, hiszen

„ az lenne ideális, ha a szükségtelen vándorlás elkerülhető lenne, a származási országokban a méltó és kiteljesedő emberi élethez megfelelő körülmények lennének (FT 129).”

 Társadalmi és kulturális megegyezés

Mindenki számára, aki Ferenc pápát szeretné követni egy új világrendszerhez vezető úton fontos, hogy elfogadja és elismerje, hogy minden ember egyenlő a törvény előtt és joga van a méltósághoz. Mindenki, aki így tesz hozzájárul egy új társadalmi megegyezés alapjához, amin a felépítendő új rend fog állni. Azért, hogy az egyenlőségnek eme felismerése ne maradjon csupán elméleti síkon, hanem szívbeli meggyőződés legyen, elengedhetetlen a másokkal való párbeszéd és a közös cselekvés a szegények bevonásával. Tehát, egy kulturális egyezség is szükséges, amiben valódi cselekvés és valódi párbeszéd tud kialakulni. Azokkal is sikerülhet az együttműködés, akiknek éppen sok adatott, de készek „elfogadni, hogy a közösségért fel kell adniuk dolgokat (FT22).” A szív megnyerése tehát fontos ahhoz, hogy ezt a belátást a valódi életbe is átültessük.

Én helyett mi

https://galiciaviva.wordpress.com/2014/03/03/bo-dia-a-todo-el-mundo/?postpost=v2#content

A kiterjedt globalizáció és az ebből fakadó határokon átívelő összefonódások, fenyegetettségek nem teszik lehetővé, hogy az erőfeszítéseinket csupán lokális, regionális és nemzeti szintekre korlátozzuk. A Fratelli Tuttiban tárgyalt katolikus társadalmi tanítás elvein és értékein, nevezetesen az emberi méltóságon, közösségen, a javak univerzális biztosításán, szolidaritáson, szubszidiaritáson, fenntarthatóságon, részvételen alapuló rend csak többoldalúan (multilaterálisan) valósítható meg és tartható fenn.

 Milyen irányadó segítséget nyújt a pápa?

Milyen konkrét javaslatai vannak a pápának, ha nem csak emberi kapcsolathálónkon belül, hanem egy magasabb szinten is irányt szeretnénk váltani?

Először is észben kell tartanunk, hogy a katolikus társadalmi tanítás nem egy lista, aminek elemeit ki lehet pipálni. Sokkal inkább, mint egy eszköztár, amely a "Látni-Ítélni-Cselekedni” módszer alkalmazásával különböző helyzetekben különféle megoldásokat javasol.

A rájuk bízott környezet

https://www.news.com.au/travel/travel-ideas/best-of-travel/national-geographic-travel-photo-contest-breathtaking-photos-show-the-worlds-stunning-beauty/news-story/8a32f9502888999f90caed6ae6774a69

A méltányosság megértéséhez a legegyszerűbb út a jogtalanságok nyilvános néven nevezése, vagyis azon körülmények felismerése, amelyek között az ember igazságról alkotott fogalmai sérülnek. Tehát a Fratelli Tutti szerint megadni azt, ami jár azt

„jelenti, hogy sem egy személyt, sem pedig egy embercsoportot nem tekinthetünk mindenhatónak, tehát semmi semmi sem jogosíthat fel bárkit is arra, hogy más emberek és csoportok méltóságát és jogait semmisnek tekintse (FT 171).” 

Ferenc pápa a fent említett 3 lépéses módszert (megfigyelni-ítélni-cselekedni) alkalmazza, tehát egy problematikus szituáció esetén először elemez, értékel, majd ezek alapján előremutató javaslatokkal áll elő. Például a klímakrízis kapcsán, azt, hogy mit ért a pápa klímaigazságosság alatt, az a következő pontokban szemléltetjük:

Először is, a szegények azok, akik leginkább elszenvedik a klímakatasztrófa következményeit, bár pont ők járulnak hozzá a legkevésbé. Tehát minden igényt a klímaigazságosságra aszerint kell mérlegelni, hogy az jobbít-e a szegények helyzetén.

Másodszor, a pápa sürgeti a helyzet gyors kezelését mert kifutunk az időből: Ferenc már két alkalommal figyelmeztetett a klíma vészhelyzetre. Ezen felül szorgalmazza a fosszilis üzemanyagok haladéktalan lecserélését, ezzel összefüggésben pedig azt javasolja, hogy ne történhessenek további befektetések és állami támogatások ebben a szektorban. Továbbá szükség van a fair átmenetre, és az ezzel járó társadalmi hatásokra való odafigyelésre, a munkaerőpiac átrendeződésére és a széndioxid beárazására adózáson keresztül.

Végül pedig a pápa hangsúlyozza, hogy az „erős vállaknak” nagyobb részt kell vállalniuk a klíma válságkezelés költségeiből, nem utolsósorban azért, mert a gazdag egyének, vállalatok és országok a történelem folyamán és jelenleg is átlagon felül járultak/nak hozzá a környezeti válsághoz- ez így megfelel a közös de különböző felelősség elvével.

A legfontosabb azonban, ahogy Ferenc pápa ismét a testvériségről szóló párbeszédre utal, az hogy emberként tekintsünk a másikra, tiszteljük a különbözőségeinket és legyünk készek az eltérően gondolkodóktól tanulni. Minden embernek van mondanivalója: Még a legszegényebbeknek is van egy bizonyos értelemben vett bölcsességük, hiszen az ő ügyeik szabályozásánál a rájuk bízott környezetet sok külső szakértőnél sokkal jobban ismerik. Ezért olyan fontosak az alulról jövő mozgalmak.

A legszegényebbeknek is van egy bizonyos értelemben vett bölcsességük

Ferenc a paraguay-i Asuncion szegénynegyedében üdvözli az ott élőket

https://www.catholicsun.org/2015/07/13/pope-says-paraguayans-in-poor-barrio-remind-him-of-holy-family/

 „Ezért kell a társadalmi, politikai és gazdasági részvételt, olyan módon kidolgozni, hogy azok magukba foglalják a népi mozgalmakat is. A helyi, nemzeti és a nemzetközi kormányzás szerkezetét kirekesztettekkel való kapcsolattartásból és a velük közös sorsunk felépítéséből fakadó erkölcsi energiával kell életre hívni. [...] Akkor is, amikor ez kényelmetlen, akkor is, ha az „elméleti szakemberek” nem tudják, hogyan igazodjanak ki rajtuk, de pontosan így kell az embernek bátornak lennie, hogy felismerje: Nélkülük elsorvad a demokrácia, csupán névleges lesz és csak formáiban marad meg, elveszti a reprezentativitását (FT 169).” 

A cikk eredeti forrása: https://www.herder.de/stz/online/von-der-oekonomisierung-zur-humanisierung/