A Házasság Indiai módra című netflixes dokumentumsorozatban indiai származású emberek próbálnak hivatásos házasságközvetítő segítségével rátalálni életük párjára Delhiben, Mumbaiban, Texasban és New Jerseyben. A sorozat nem csak amiatt érdekes mert valóságshow-szerűen viszi be a nézőket más emberek magánéletének intim pillanataiba (pl. az első randevú), hanem azért is mert az indiai társadalom egy máig létező jelenségét, az elrendezett házasságot mutatja be széles nyugati közönségnek.
https://static.theprint.in/wp-content/uploads/2019/03/Wedding-696x392.jpg
Elrendezett házasság
A fogalom magáért beszél, lényegében azt jelenti,
amikor valaki nem saját magának választja ki a házastársát, hanem a szülők, nagynénik, nagybácsik vagy éppen a dokumentumfilmben kulcsszerepet betöltő hivatásos „kerítő” (akire egyébként gyakran hivatkoznak „nénikeként”).
Fontos, hogy az elrendezett házasság nem egyenlő a kényszerházassággal, a fiatalok általában elfogadják a felmenőik által kiválasztott jelöltet, sőt sokszor együtt keresik a megfelelő társat szülők és gyerekek.Azonban mégsem igaz az, hogy mindig konszenzus van az elrendezett házasságok esetén: néha a szülők erőltetik, vagy egyeztetés nélkül történik a házasság, a gyerekeik kívánsága ellenében, ez a lányoknál gyakrabban fordul elő.
Egy másik téves feltételezés, hogy ezek a házasságokban nincs szeretet/szerelem, nem úgy, mint ahogyan a nyugati ideáltípusban a szerelem alapú házasságban. A valóságban ez nem teljesen igaz, a megszervezett párok között is ki tud alakulni szoros érzelmi kötelék, azzal a különbséggel, hogy a ceremónia után és nem előtt. Azonban fontos látni azt is, hogy a kényszerházasságok nem mindig sülnek el ilyen romantikusan, és olyankor egyenlőtlenség és boldogtalanság van a felek között akár évtizedeken keresztül is, hiszen a válások aránya alacsony Indiában a társadalmi stigmatizáció miatt, ami a válásokat övezi.
Eljegyzési jelenet a Netflix dokumentum sorozatából
Mik a kritériumok?
Ezen típusú házasságok megszervezésének egyik fontos része az, hogy milyen feltételek alapján gondolják azt, hogy az illető a megfelelő jelölt.
Történelmileg a legfontosabb szempontok a potenciális férj/feleség családjának a vallása, társadalmi- és gazdasági helyzete, illetve az, hogy milyen kasztba tartoznak.
Idővel felkerült a listára a végzettség, foglalkoztatottság és a megjelenés is, illetve egyre nagyobb szerepe van a személyes kompatibilitásnak. A leendő pár egyszer-kétszer találkozik a nagy nap előtt, szüleik társaságában, de az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem jön létre találkozó.
A férjet illetően az anyagilag stabilitás és a jövőbeli karrierkilátások nyomnak a legtöbbet latba, míg a feleség-jelöltnek alkalmasnak kell lennie az otthonteremtésre. Indiában ahogy az országban nőtt a gazdagság, a nők munkaerő piacon való részvétele csökkent mert a család gazdagságát az is jelzi, hogy megengedhetik maguknak azt, hogy a feleség otthon marad. A szegényebb családoknál, ahol nem ez a helyzet, előnyös szempont, ha a feleség is dolgozik, pénzt keres.
Miért létezik az elrendezett házasság intézménye?
Indiában jellemzően a társadalom egy egységét kevésbé az egyén alkotja, hanem a család, ami hagyományosan egy idősebb párból, a fiaikból és azok feleségeiből, gyerekeiből áll. Az elrendezett házasság valójában a családok közötti „cseréről”, összekapcsodásról szól, olyan értelemben, hogy a beházasodó lány a férj családjához csatlakozik, az ő szokásaikat veszi fel és biztosítja a család jövőjét azzal, hogy felneveli a gyerekeket.
Sima Taparia a hivatásos házasságközvetítő Mumbaiból
https://time.com/5868422/indian-matchmaking-criticism/
Jelen
Manapság az indiai házasságok inkább az elrendezett házasságok és a nyugati szerelem alapú házasságok valamiféle egyvelege, a határ kezd elmosódni a kettő között. A városi elitek például gyakran nem család által megszervezetten kötik össze az életüket, azonban az elrendezett házasság intézménye és a hozzátartozó szokások máig nagy szerepet játszanak az indiai társadalomban. Az említett dokumentumfilmben pont az elmosódó határokat látjuk, hiszen az indiai gyökerekkel rendelkező elitek dupla nyomás (nyugati: megtalálni az életük szerelmét, indiai: mindenféle kritériumoknak megfelelni) alatt találják magukat, így hivatásos házasságintézőhöz fordulnak. Egyrészt látjuk azt, ahogyan családi nyomás tereli a fiatalokat a házasság felé, hiszen van egy kimondott-kimondatlan korlimit, ami fölött már illene párt találni, de ezzel párhuzamosan néhány szereplő nyugati attitűddel áll az egész partnerközvetítő-programhoz, amikor azt reméli, hogy a közvetítő adatbázisa alapján a tökéletes lelkitárs fog majd bemutatkozni az első randin. Ami persze az esetek többségébennem történik meg és már jöhet is a következő jelölt.
Kevésbé romantikus valóság
Bár a doku-sorozat nem fest romantikus képet a párkeresés eme formájáról,, hiszen a több rész végére sem sikerül párt találniuk a klienseknek, viszont felvet kérdéseket a jelenségről.
Először is a családok preferencia listája erőteljesen diszkriminatív, értve ezalatt például a származást: az egyik szereplő például kijelenti, hogy észak-indiait szeretne, ami nekünk átlagos nézőknek nem jelent túl sokat, de ez burkoltan azt jelenti, hogy az illető ne legyen túl sötét bőrű, ahogy ezt egy későbbi epizódban konkrétan meg is fogalmazódik. Aztán több esetben is láthatjuk, hogy felmerül az age-izmus, szexizmus, kolorizmus és az indiai társadalomban mélyen gyökerező kasztrendszer problémája is.
A családok az elrendezett házasságok formájában társadalmi kontrollt gyakorolják, vagyis a család idősebb tagjai így tudnak bizonyos normákat továbbadni a leszármazottjaiknak.
Az indiai kultúra központi kérdésként kezeli a „jó házasságot” (vagyis a fent említett kritériumoknak való minél inkább való megfelelés), hogy ezzel egyrészt hatalmas nyomást helyez a fiatalokra (az LMBTQ közösséghez tartozó emberekről nem is beszélve, az egy külön cikket érdemelne), másrészt akik nem férnek bele a közösség által idillinek lefestett házasság-képbe, könnyen kirekesztve találhatja magát, társadalmilag stigmatizálva, kulturális identitás nélkül.
Ennek a réme pedig annyira fenyegető, hogy a valahova tartozás reményében úgy tűnik még az egyéni akarat is feladása sem akkora ár, amekkorát az indiai fiatalok egy része ne lenne hajlandó megfizetni.
Szerző: Bonifert Rita, szociológia hallgató, ELTE, TÁTK
Szöveg forrása:
Keera Allendorf: Arranged marriage in the spotlight of “Indian matchmaking” https://contexts.org/blog/arranged-marriage-in-the-spotlight-of-indian-matchmaking/
https://time.com/5868422/indian-matchmaking-criticism/
https://www.vanityfair.com/hollywood/2020/07/indian-matchmaking-netflix-arranged-marriage
