Fogadjátok szeretettel Tamási Rebeka novelláját a félreértett áldozathozatalról és lemondásról, az értelmetlen szenvedésről és a svájci büdös sajtról:

Jutalom

Amikor Gaál Mária meghalt, a vejei megkönnyebbültek.

- Feldobta a bakancsot az inkvizítor.

- Megtért mennyei hazájába.

Gaál Mária, akit még az unokáinak is Mária mamának kellett szólítaniuk, mert a Szűzanya nevével nem játszadozunk, egy nap összeesett a kertjében, kórházba került, ahonnan már nem is jött vissza. A lányai szomorú kötelességtudattal intézkedtek, és Gaál Mária feje fölé hamarosan odakerült az általa egész életében mélyen tisztelt kereszt. A halotti toron senki sem merte bevallani, hogy tulajdonképpen mindenkinek jobb így, hogy Mária néni „elment”.

Ezzel maga a halott is egyetértett volna, hiszen Gaál Mária fel volt villanyozva a saját halálától. Végre jön a várva várt jutalom egy küzdelmekkel teli élet után! Titkon még reménykedett is benne, hogy a halálakor angyalok jönnek érte és csodákkal adják a világ tudtára, hogy micsoda szent asszony volt

Valójában viszont nem történt semmi különös, a halála után Gaál Mária a hegyek között találta magát, egy mezőn, ott sétálgatott magában. Olyan, mint Svájc, gondolta. Svájcba egyébként sose vágyott, mert ott büdös a sajt és drága az élet. Életében háromszor nyaralt, egyszer a Balatonnál még gyerekként, egyszer Rómában a családjával, egyszer pedig elzarándokolt Częstochowába. Az ugyan nem nyaralás, de vett egy szép rózsafüzért.

Fotó: pixabay.com

Meglátott egy padot a mezőn, és leült. Jólesően teleszívta a tüdejét a friss hegyi levegővel. Mikor leült mellé a padra egy közepes termetű, barna bőrű férfi, Gaál Mária idegesen préselte össze a száját. Nem elég, hogy valami menekült, de az egész üres mezőn neki pont azt a padot kellett kiszemelnie, ami már foglalt?! Az is lehet, hogy tetves – húzta össze ijedten magát. A férfi odafordult hozzá:

- Lelövöm a poént, Mária, Jézus vagyok.

Gaál Mária érezte, hogy a gyomra egy gombócba ugrik össze.

- Te?...Uram? – tette hozzá bizonytalanul.

A magát Jézusnak nevező férfi elnevette magát.

- Most már nem jön a szádra az Édes Jézus, ugye?

Gaál Mária lopva körülsandított, csak a biztonság kedvéért. Hátha mégis jönnek az angyalok. Próbált úrrá lenni a csalódásán.

- Ez a Menny? –kérdezte, csak, hogy legyen valami.

- Nem, ez Svájc – felelte Jézus.  – Nem messze innen van egy buddhista kolostor. Tetszenek a kis imazászlóik.

Gaál Mária nem tudta hova tenni ezt a fazont.

- De meghaltam, nem? –kérdezte szorongva.

- Meg, meg. Gondoltuk, ha már életedben annyit szenvedtél, legalább a halálod legyen gyors és fájdalommentes.

Gaál Mária szégyenlősen vonta meg a vállát.

- Az már igaz, szenvedtem én eleget – sóhajtott színpadiasan.

Jézus felhúzta a szemöldökét. Gaál Mária bosszankodva folytatta:

- Hát nem láttad azt a sok böjtöt meg lemondást, amit az irántad való szeretetből tettem? És a gyerekek? Mennyi mindenről le kellett mondanom miattuk is, és mennyit kínlódtam velük, édes Istenem!

Riadtan elhallgatott, de Jézus csak intett, hogy folytassa, így belelendült.

- És a férjem? Jesszus! Na vele is egy kínszenvedés volt! Ilyen pipogya alakot, de hát neked magyarázzam? Hozzámentem, és ha én a szavamat adom, azt meg nem szegem, megesküdtem a templomban. Soha meg nem csaltam, el nem hagytam! De tudod, hogy minden este sírva aludtam el? 40 éven keresztül!

- Miért nem váltál el?

Gaál Máriában bennakadt a következő panaszáradat.

- Elválni?

- Jó, ez nálatok még mindig kényes ügy. De egyáltalán minek mentél hozzá? – kérdezte Jézus. – Tudtommal ott volt neked az a mackós Józsi is. Nagyon szeretett téged.

- Szeretett, szeretett, na és aztán. Én is őt. De nem bírta a Józsi a templomot. Mikor csókolóztunk, akkor meg összevissza fogdosott. Ilyen istentelen ember mellett éljem le az életem?

Jézus sóhajtott: - És akkor jött a Pista…

Gaál Mária fülei pirosak voltak a méregtől.

- Az legalább nem fogdosott! Jött is a templomba minden vasárnap! … meg különben is…az atya is mindig azt mondta, hogy a házasság küzdelem, nem?

Jézus újabb kérdéssel rukkolt elő:

- És a két lányod?

- Én mindent megtettem! – csattant fel Gaál Mária. – Tisztességes, erkölcsös nőket akartam nevelni belőlük! Hiába mondtam nekik, hogy vigyázzanak, mit rosszalkodnak, mert az Úristen mindent lát. Nem lettek elég erkölcsösek.

- Nem úgy az anyjuk – nevetett Jézus, de észrevette, hogy Gaál Mária sír.

 - Az unokáim meg sincsenek keresztelve, mert a disznó vejeim nem akarták. Majd eldöntik, ha felnőnek! Persze. Ha meg bármi történik velük, elkárhoznak, mert pogányok?

- Nem fognak elkárhozni, ne aggódj. Te viszont…

Gaál Máriát kirázta a hideg.

-Én…mi? Velem mi lesz?

Jézus sóhajtott.

- Mária, tudod, mennyi szenvedést okoztál nekem? Hogy mennyit sírtam érted? Úgy örültem, hogy egymásra találtatok a Józsival, erre kirúgtad, és a Pistát választottad. Hogy nem vettétek észre, hogy nem vagytok egymásnak valók? És a lányaidat sem kellett volna annyit nyúznod, örülhettél volna, hogy megszülettek….tudod mennyi munka volt összehozni, hogy egyáltalán megfoganjanak?

Gaál Mária csak azt érezte, hogy a pad nagyon nyomja a fenekét.

- És amennyit szidtad őket, nem csoda, hogy a templom közelébe se mennek. Én se szívesen járok oda, az az örökös lemondás meg keserűség…

Gaál Mária felugrott a kényelmetlen padról.

- Lehet, hogy ez itt Svájc, de hogy te nem az Úrjézus vagy, az biztos. Ő értékelné azt a sok áldozatot, amit érte hoztam!

Jézus is felállt.

- Én értékelem is, de rettentően szomorú vagyok. Annyi erőd ment el fölöslegesen. Ki kérte, hogy szenvedjél? Én már szenvedtem eleget értetek! Ezt nem bírom bennetek, hogy a fejetekbe veszitek, hogy ha hoztok egy rossz döntést, akkor szenvedtek tőle egy életen át, a szenvedést meg felajánljátok nekem. Hát, köszönöm szépen, nem sokra megyek az értelmetlen szenvedésetekkel!

Jézus vett egy mély levegőt, kicsit benntartotta, majd kifújta.

- Esténként sírtam veled a Pista miatt, búsultam a Pistával miattad, és vigasztaltam a lányaidat, hogy nem olyan rosszak, mint az anyjuk mondja nekik. Ha te szenvedni akarsz, szenvedjél, na de a többiek?

Gaál Mária visszarogyott a padra.

- De én csak …az irántad való szeretetből…

-Áh, hagyjuk.

Sokáig hallgattak. Végül Gaál Mária összeszedte a bátorságát és még egy utolsó kérdést feltett Jézusnak.

- És most mit csináljak?

Jézus felállt, a kezébe nyomott egy büdös csomagot, és elindult a hegyek felé.

- Kóstold meg a sajtot.     

Szerző: Tamási Rebeka