Ezzel az írásommal szeretném megköszönni Nektek / Önöknek azt a sok száz támogató és bátorító kommentet, amit az engem és velem együtt párhuzamosan több kisebbségi csoportot etikátlan és aljas módon megtámadó Katolikus Válasz c. blog mémjére reagálva írtatok / írtak! Sajnos ez a blog ezzel a mémmel az egész katolikus egyházra is szégyent hozott, holott az részben maga is elhatárolódik tőle. Ami pedig engem illet, akkor egyszer s mindenkorra, ünnepélyes kijelentem: hogy EMBER akarok lenni, nem katolikus! – Perintfalvi Rita katolikus teológus írása.

Keresztény? Katolikus? Mit jelent? Tényleg ennyire fontosak ezek az önmagukban üres címkék? Nektek tényleg egy címkében rejtőzik az identitásotok? Tényleg egy szó leírja mindazt, amire a Mester tanít? És azzal mutattok példát a katolikus mivoltotokra, hogy szégyenletes lejárató mémet gyártotok egy nőről, aki testépítő és ezért szerintetek már nem is nő? Ja, vagy azt hittétek, hogy férfi, csak nőnek mondja magát? Tényleg gúny tárgyává tesztek egy embert, aki genetikai betegséggel született? Mert ez az Isten büntetése vagy mi? És a macskának öltözött nővel mire céloztok? Ő azoknak a jelképe, akiknek a nemi identitása számotokra ördögi bűn? Vagy éppen eljött a Halloween? Komolyan mondom nem értelek benneteket. Ez mém valami fura perverzió? Egy elfojtott frusztráció képi kivetülése? Bevallom annak érzem! Akartok róla beszélni? Tök komolyan mondom, hogy én nemcsak az egyházon belüli szexuálisan bántalmazott áldozatokat hallgatom meg, meg a sok egyéb okból valláskárosulttá lett emberkéket, hanem ha megkerestek engem, szívesen meghallgatlak titeket is! De tényleg, mi a baj?

És nektek tényleg örömet, kielégülést okoz, ha megkérdőjelezitek a hitemet? Ettől jobb érzés van a szívetekben? Ettől jobb emberek lettetek egy napra? Ha elvitatjátok tőlem a katolikus címkét, akkor kivirul a lelketek? Óh, hát ha csak ez kell, felőlem vihetitek ezt a címkét, mert nekem így önmagában semmit nem jelent! Csak egy címke! Jézus soha nem mondta magáról, hogy ő katolikus! Azt sem mondta soha, hogy keresztény! Sőt, tovább megyek: az Istennek meg nincsen vallása! Akkor miért fontos nektek annyira ez a címke? Mert semmi másotok sincsen: csak egy címke?

Mert arra tudjátok használni, hogy különbek legyetek másoknál? Arra, hogy a címke nevében gyűlölködjetek mindenki felett, aki más, aki nem tartozik közétek? Arra használjátok az identitásotokat, hogy másokat megvessetek, kirekesszetek? Valami nagyon fontosat nem értetek!

Karl Rahner, a 20. század egyik legnagyobb teológusa – remélem őt is olvassátok! – mondta:

„A jövő kereszténye vagy misztikus lesz, vagy egyáltalán nem fog létezni."

Ez tudjátok, hogy mit jelent? Megmagyarázom! Azt, hogy semmit nem számítanak a címkék! Azok a vallások, amelyek a saját identitásukat kirekesztő és elidegenítő kategóriaként használják, mint pl. ti a „katolikus” identitást, azok ki fognak halni. Tudjátok miért? Mert hosszútávon csak az életképes, ami nyitott, ami befogadó, ami képes elfogadni azt, ami vagy aki, más – legyen szó egy társadalomról, egy országról, egy gondolatrendszerről, vagy éppen egy vallásról. A misztikus vallás pedig pont ilyen. S pont ezért nem használ címkéket. Mert a címkék elválasztanak, a misztika pedig az egységben hisz.

Az én vallásom pedig sokkal inkább misztikus, mint katolikus. Abban az értelemben, hogy engem nem az vonz, hogy keressem a felebarátaimban azt, amit bennük megvethetek, pl. azt, hogy melegek, transzok, betegek, zsidók, ateisták, testépítők, akármi. Ez engem nem érdekel. Az vonz és az izgat bennük, ami engem velük összeköt. Például az, hogy ők is jó emberek akarnak lenni, akárcsak én. Ők is érzékenyek mások szenvedésére, a társadalmi igazságtalanságokra, felemelik a szavukat a bajbajutottak mellett, kiállnak azokért, akiket üldöznek, akiket megfosztanak az emberi méltóságuktól. Amikor ezt látom, meglátom bennük a Mestert. Nem katolikusok, sőt, nem is keresztények, de mégis sokkal jézusibbak nálunk, akik a címkéinkhez ragaszkodva pont olyanok vagyunk, mint a képmutató farizeusok.

Ti is olyanok vagytok. Én is pont ilyen lennék, ha ragaszkodnék ehhez a címkéhez. De nem, nem ragaszkodom! Én inkább jézusi szeretnék lenni, vagy még inkább csak egy címke nélküli követője a Mesternek, akire lehet, hogy pont azért figyelnek annyian – és érzem, hogy ez bántja a féltékeny szíveteket –, mert nem az elhatárolódást keresi, nem azt, hogy ő miben különb másoknál, hanem sokkal inkább azt, hogy mit becsülhet azokban, akik mások, vagy hogy mit tanulhat tőlük. És hisz abban, hogy ha az Isten Szeretet, akkor a szeretet nem ismer határokat ember és ember között sem. Csak egységet. Mert igen, egyetlen valóság van és az az, hogy közünk van egymáshoz! És bizony még nekem is közöm van hozzátok! Akkor is, ha megvettek és akkor is, ha gyaláztok. A szeretetben nincsenek határok. Még az ellenség sincsen kirekesztve. Persze ez már egy olyan mélység, amihez még nekem is figyelnem kell a Mestert, hogy mélyebben megértsem. De most ti közelebb vittetek ehhez a megértéshez, ezt mindenképpen köszönöm!

P.S. Amúgy persze a jogi lépéseknek, amit kezdeményezek, nem az ellenségszeretethez, hanem az igazságossághoz van közük, amit megsértettek.

És köszönet a sok-sok kommentért! Csak kiemelek hármat a sok százból:

Daróczi Gábor

„Ha a katolikus azt jelenti, hogy Jézus nevében lehet nyíltan gyűlölködni felebarátoddal szemben, akkor te tényleg nem vagy katolikus.”

 

Moldován Vass Szilvia

„Mások hitét elvitatni, mások nemi identitásával, öltözetével poénkodni - ez lenne az evangéliumi szeretet? Szerintem, meg ez nem krisztusi. Szégyen ez a blog, katolikusként szégyellem, és elhatárolódon.”

Győrffy Judit
„Ez egy szégyen ez a poszt. Pofám leszakad a blog helyett is, hogy ti itt katolikus kereszténységet képviseltek elviekben. Ez teljes lejáratás. Ez egy katolikus értékrend? Gyűlölködés, kirekesztés? Mintha egy ilyen bagázs egyszer már keresztre feszíttette volna Jézust, ha jól emlékszem..”