Nem is olyan új keletű az a feminista külpolitika, amit Svédország már 2014-től folytat (azóta további államok is csatlakoztak pl.: Mexikó). Manapság nem ritka, hogy mindenféle dologra ráaggatjuk a „feminista” címkét , ami egyébként fölösleges lenne, ha már a megvalósult nemi egyenlőség boldog korában élnénk. De hát, amíg ez nincs így, nevezhetjük feministának, akár a külpolitikát is egész nyugodtan, hiszen ez egészen egyszerűen annyit jelent, hogy a nemi egyenlőség fontossága el van ismerve és ezen a „szemüvegen” keresztül szemlélik ezek az államok a külpolitikához tartozó ügyeket.
Miért szükséges a deklaráltan feminista szemléletmód?
Az indok egyszerű: a férfiak és a nők együtt alkotják a Föld népességét és ahhoz, hogy elérjük a fenntartható békét, biztonságot, társadalmi fejlődést és gazdasági növekedést, a két nemnek együttes erővel kell részt venniük a világunk alakításában.
Azonban a társadalmi rendszerekbe kódolt egyenlőtlenségek miatt, egyenlőre bizonyos embercsoportok hátrányban vannak más csoportok képest. Itt mi most a nők és a férfiak, mint társadalmi csoportok viszonyára koncentrálunk elsősorban. Gondolom senkit sem ér villámcsapásként a hír, ha azt mondom, hogy sajnos a világon rengeteg lány éli életét diszkriminatív környezetben. Számos országban igaz az, hogy a lányok kevesebb ételhez, gyógyszeres kezeléshez és törődéshez jutnak, mint a fiúk. Felülreprezentáltak azoknak a gyerekeknek a körében, akik idő előtt kiesnek az oktatásból vagy éppen kényszer miatt hagyják ott az iskolát. Továbbá itt vannak azok a jelenségek is, amelyek már régóta bekerültek a köztudatba, de mégsem történt radikális változás, például a női nemiszerv csonkítás vagy a gyermekházasságok esetében. A sor folytatható a magyar hétköznapjainkhoz közelebb álló fizetetlen női háztartásbeli vagy gondoskodói munkákkal, vagy az idős nőket jobban érintő időskori elszegényedéssel vagy azzal, hogy a női politikusok, újságírók és aktivisták gyakran kerülnek gyűlölet és zaklatás kereszttüzébe, amiért bizonyos ügyek mellett elköteleződnek, aktívan részt vesznek a társadalom, politika és a gazdaság formálásában (lsd. Perintfalvi Rita főszerkesztőnk).
Svédország nem áll rosszul a nemek közti egyenlőség tekintetében, törekednek arra, hogy az ország határain belül és kívül is érvényesüljön a nemi egyenlőség a különböző szektorokban.
A feminista külpolitika politika alappillérei
az emberi jogok, amelyek biztosítják a szabad cselekvést minden lánynak, a reprezentáció, vagyis annak a biztosítása, hogy a nők is részt vehessenek a döntéshozásban mindenféle területen, mindenféle szinten. A harmadik pillér pedig az egyenlőség elősegítéséhez szükséges források biztosítása.
Margot Wallström Svédország külügyminisztere abban az időben, amikor elkezdték a feminista külpolitikát 2014-2019
https://thebarentsobserver.com/en/life-and-public/2017/02/wallstrom-talk-barents-moscow
Hol „csinálják” a feminista külpolitikát?
Svédország szorosan együttműködik olyan nemzetközi szervezetekkel, mint az Európai Unió, az ENSZ és megannyi lokális hálózattal is.
Ezekben az intézményekben igyekeznek elérni, hogy tudatosan és megfelelő szakértelemmel szorgalmazzák a nemi egyenlőséget figyelembe vevő szemléletmódot az összes szakpolitikában (pl.:Gender Equality Strategy ). A nemi esélyegyenlőség megvalósításán nem csak Európán belül dolgoznak, hanem igyekeznek az Unió külsős partnerei felé is ezt a gondolkodásmódot propagálni, például úgy, hogy támogatásokon keresztül lehetővé tesznek nemi egyenlőséggel kapcsolatos kezdeményezéseket.
A svéd nagykövetségek, különböző delegációk illetve konzulátusok működése is a feminista szemléleten alapul. A képviseletek a helyi hálózatokat bevonva létrehoznak kulturális és művészeti projekteket, amelyek nagy szerepet játszanak abban, hogy a társadalmi sokszínűséget bemutassák, illetve platformot biztosítsanak a párbeszédnek. Ezek mind-mind megerősítik a demokratikus folyamatokat, ami hozzájárul ahhoz, hogy a női szempontok is láthatóvá, hallhatóvá váljanak. Remek példa a Seven c. dráma, amely a svéd nagykövetségek és a helybeli művészek együttműködéséből jött létre és aratott hatalmas sikert a világ különböző pontjain. A 30 országban és nyelven előadott darab hét nőijogi aktivista élményeit mutatja be Afganisztántól, Kambodzsán át Oroszországig.
Eszközök
A „puha” eszközökhöz sorolhatóak azok a kampányok, amelyeket Svédország kezdeményezett, vagy aktív támogatója: A #HeForShe globális mozgalmat az ENSZ Woman hívta életre hogy rávilágítson a férfiak szerepére és felelősségére a nemi egyenlőség elérésében és arra, hogy csak akkor érhető el fenntartható változás az ügyben, ha ebben mindenki együttesen és egymással szolidárisan vesz részt.
Íme egy feminista miniszterelnök
https://www.government.se/articles/2015/01/heforshe-ambassador-stefan-lofven/
A volt svéd miniszterelnök 2015-ben vált a kezdeményezés támogatójává, majd csatlakozott hozzá az összes férfi miniszter is, amivel a svéd kormány kollektíven kötelezte el magát a nemi egyenlőséget célzó mozgalomhoz.
Sőt a skandináv ország a legnagyobb támogatója az ENSZ-hez tartozó, a nők helyzetével foglakozó és a konfliktusokban elkövetett nemi erőszak ellen küzdő szervezeteknek.
Továbbá szintén a svéd kormány hívott életre egy olyan közvetítői hálózatot (The Swedish Women’s Mediation Network), amely tapasztalt női szakértőket tömörít és elősegíti a női részvételt a béketárgyalások és a konfliktusok megoldása érdekében például Kolumbiában, Szíriában, Szomáliában stb. politikai, technológiai és pénzügyi támogatással.
A diplomáciai, politikai és kulturális eszközökön túl a svédek gazdasági vonalon is elkötelezték magukat a feminista szempontok mellett. A hard power bevetése viszont keményebb dió, valószínűleg kevésbé őszinte a lelkesedés a gazdasági szférában, amikor olyan hadászati felszerelések exportjának szigorítását elrendelő törvény születik, amelyik előírja, hogy az importáló állam kellő „demokratikussága” kritikus feltétele az export engedélyezésnek, továbbá mérlegelni kell azt a kockázatot is, hogy az eladott fegyverek esetleg nőkön vagy gyermekeken elkövetett erőszak elkövetésére fogják használni. Ezen a ponton szerintem lehet, hogy kétségek merülnek fel az idealista szemlélet kivitelezésének sikerességében. (A közelmúltban az ikonikus svéd bútoráruháznak is akadtak gondjai a feminista elvek betartásával).
Azt viszont nem érdemes vitatni, hogy a nők növekvő részvétele a munkaerőpiacon masszívan hozzájárul egy állam gazdasági növekedéséhez, éppen ezért a svédek külföldön is népszerűsítik a diverz cégvezetőségéket, továbbá támogatják a női vállalkozókat olyan országokban is, mint Algéria, Irán, Libanon stb..
A svéd állam alapítványokon keresztül finanszírozza az olyan ügyeket, amelyek előbbre viszik a női egyenjogúság ügyét, illetve nem mellesleg a világot is. Rengeteg projektről van szó éves szinten, például szülésznő képzéseket támogattak Afganisztánban, Miammarban és Zambiában is.
Természetesen átfogó tudás és feltérképezés nélkül nehéz felismerni a nemi egyenlőség hiányát. A külpolitikai törekvések a meglévő tudásanyagon (Külszolgálat, EU, svéd ügynökségek gyűjtik) és elemzéseken alapulnak, tehát a kutató intézetek, a genderrel foglalkozó tudományos intézmények finanszírozása is kulcsfontosságú eleme a svéd külpolitikának.
Ahogy azt látjuk ez egy hatalmas vállalkozás, néhol idealisztikus, máskor meg reális célkitűzésekkel, de az biztos, hogy nagyon sokan vagyunk, akik hisznek egy egyenlőbben működő világban. Nagyon lelkesítő, hogy a svédek őrült nagy energiákat és forrásokat mozgósítanak mindenféle szinteken a nemi egyenlőség eléréséhez.
Szerző: Bonifert Rita, szociológus hallgató, ELTE, TÁTK
Szöveg forrása:
https://www.government.se/articles/2015/01/heforshe-ambassador-stefan-lofven/
http://turkishpolicy.com/article/952/swedens-feminist-foreign-policy-illustrated
