Annak ellenére, hogy Magyarországon szinte alig hallani a a buddhista egyházban elkövetett szexuális abúzusokról, nemzetközi színtereken már az egyházi szexuális visszaélések diskurzusát képezik ezek a buddhista esetek is (Anders 2019; Winn 2018a, 2018b). A legismertebb buddhista abúzus eset a Tibeti könyv életről és halálról című könyv szerzője, Szögyal Rinpocse által elkövetett visszaélés, melyet 2017-ben hoztak napvilágra egy nyílt levélben, pont a #MeToo mozgalom kirobbanásával egyidőben. A levelet Szögyal Rinpocse tanítványai fogalmazták meg, melyben a fizikai bántalmazásoktól kezdve a szexuális visszaélésekig mindenre fény derült:

„Ebben a levélben arra kérünk, hogy hagyd abba az etikátlan és az erkölcstelen viselkedésedet. A nyilvánosság felé mutatott arcod egy együttérző, bölcs, kedves, humoros embert láttat, de a színfalak mögötti viselkedésed összezavaró és nyugtalanító. (…) Arra használod a mester státuszodat, hogy hozzáférhess fiatal lányokhoz, és belekényszerítsd, belemanipuláld őket abba, hogy szexuálisan kiszolgáljanak.”[1] 

"Rubera úr, én vagyok Ferenc pápa, kétszer is kinyomta a hívásomat, alkalmas időben telefonálok?" – ezzel hívta fel öt évvel ezelőtt a háromgyerekes, azonos nemű házasságban élő Andrea Ruberát a katolikus egyház feje. A hívő melegjogi aktivistával a gyereknevelésről, az őszinteségről és a hazugság áráról beszélget Gergely Márton, a HVG újságírója

A küldetésem az, hogy soha se hazudjak” – mondja a háromgyermekes, azonos nemű kapcsolatban élő Andrea Rubera, aki Evgeny Afineevsky rendezőnek mesélte el elsőként, milyen beszélgetést folytatott öt évvel ezelőtt Ferenc pápával. A „Francesco” című film 2020 őszén kavart nagy vihart, amelyben Rubera nyilatkozatán kívül a pápa is beszélt. A katolikus egyház feje kijelentette, hogy a homoszexuálisok is „Isten gyermekei, akiknek joguk van saját családhoz”, és lehetőséget kell teremteni, hogy az állam elismerje párkapcsolatukat.

Ugyanaz az ember, aki az emberi jogokat kifelé képviseli, befelé megtagadja azokat püspököktől, teológusoktól és mindenekelőtt a nőktől. A Vatikán nem írhatja alá az Európa Tanács emberjogi nyilatkozatát, mert ehhez a római egyházjog túl sok abszolutisztikus, középkori típusú kánonját kellene megváltoztatni. A hatalom megosztása a katolikus Egyházban ismeretlen dolog! Vitás esetekben ugyanaz az (egyházi) hatóság látja el a törvényhozó, az ügyész és a bíró tisztét!

Következmények: Szervilis püspöki kar, tarthatatlan jogviszonyok. Aki ma egyházi tekintéllyel jogvitába keveredik, annak ma alig van esélye arra, hogy igaza legyen.*

Fotó: www.port.venice.it

Hans Küng teológustól – aki a II. Vatikáni zsinat tanácsadója volt – a tanítóhivatal II. János Pál pápa idején megvonta az egyházi felhatalmazást a tanításra, Küngnek a pápai tévedhetetlenség ideológiájával szembeni éles kritikájára hivatkozva.

*Hans Küng (2003): A Pápajubileum mérlege. Kirche, 2003/11. sz., 30–31.o. Ford. -g-a. https://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kc_035.html

A Házasság Indiai módra című netflixes dokumentumsorozatban indiai származású emberek próbálnak hivatásos házasságközvetítő segítségével rátalálni életük párjára Delhiben, Mumbaiban, Texasban és New Jerseyben. A sorozat nem csak amiatt érdekes mert valóságshow-szerűen viszi be a nézőket más emberek magánéletének intim pillanataiba (pl. az első randevú), hanem azért is mert az indiai társadalom egy máig létező jelenségét, az elrendezett házasságot mutatja be széles nyugati közönségnek.

Mi a gyökere a papok és konzervatív politikusok féktelen gyűlöletének, amit az LMBTQ emberekkel kapcsolatban éreznek? James Martin jezsuita szerzetes a héten kirobbant magyar politikus botránya kapcsán fejti ki véleményét a melegellenes papokról és közéleti szereplőkről legfrissebb posztjában. 

A magántulajdon nem érinthetetlen; a társadalmi igazságosság nem alapulhat egyenlőtlenségen; visszaadni a szegényeknek azt, ami az övék; dolgozzunk a befogadás szellemében; szolidárisan küzdjünk a szegénység, az egyenlőtlenség strukturális okai ellen - Ferenc pápa videóüzenete az afrikai és amerikai társadalmi jogokért bizottság tagjainak

Őszentségéről köztudott, hogy határozottan állást foglal a klímaválság ügyében. A most novemberben megjelent könyvében is azt hangsúlyozza, hogy együttérzéssel átitatott aktív cselekvésre van szükség ahhoz, hogy a globális felmelegedést megállítsuk.

A Dalai Láma azt is megemlíti a könyvében, hogy ha Buddha most született volna a Földre, biztos, hogy aktivistaként tevékenykedett volna a zöld mozgalomban.

A Dalai Láma fent idézett szavait nem csak a klímaválság kérdésére vonatkoztathatjuk, hanem a társadalmi igazságtalanságok leküzdésére is, mert az imádkozás és a meditálás nem elég önmagában a változáshoz. 

idézet forrása: https://www.lionsroar.com/we-need-a-revolution-of-compassion/ 

A fejlett modernitásban tudományosan és technikailag előállított kockázatokat termelünk társadalmilag, amelyek a manapság tapasztalható legnagyobb problémák és konfliktusok forrásai. Ulrich Beck német szociológus által javasolt kockázat-társadalom paradigma segítségével közelebb kerülhetünk az olyan komplex jelenségek értelmezéséhez, amilyen például a hónapok óta tartó járványhelyzet. Az mindenképpen figyelemfelkeltő, hogy Beck a kockázat-társadalmáról írt munkája három évtizede született, a csernobili atomkatasztrófára reagálva, de megállapításai máig nagyon aktuálisak és érvényesek.