Felszabadító gondolatok hitről, spiritualitásról, társadalomról. Nyitottan, merészen, kritikusan.

Felszabtér

Valóban jelen lenni a másik számára gyógyulás forrása és erőtér

2019. május 31. - Rita Perintfalvi

Nemrég olvastam egy történetet. Egy férfi emlékezett vissza egy húsz évvel korábbi, azaz fiatalkori élményére. Volt egy filozófia tanára, akit nagyon bölcsnek gondolt, nemcsak a tudományában, hanem a mindennapi élet kérdéseiben is. Ezért néha időpontot kért tőle egy órák utáni kötetlen beszélgetéshez. És akkor ő csak mesélt és mesélt, dőlt belőle a szó, vagy néha csupán csak nagyokat hallgatott, mert az élet olyan mélységei dúlták fel a lelkét, amelyeket képtelen volt szavakba önteni. A professzor rendszerint nagyon csendes volt, előzékeny és mindig mosolygós, ritkán szólalt meg, de éberen figyelt, teljesen jelen volt a fiatalember számára, aki később, évek múltával azt fogalmazta meg magának, hogy először akkor, ezekben a beszélgetésekben vált igazán személlyé. És milyen igaz! Az egyes ember csak akkor válhat személlyé, hogyha személlyel találkozik, vagyis valakivel, aki teljesen jelen van a számára és ezáltal képes őt személlyé tenni. És az ilyen pillanatokban valóban létrejön egy igazi találkozás, egy mély kapcsolat, és nem fáj már annyira a lét eredendő magánya. - Perintfalvi Rita írása.

odafigyele_s.jpg

Tovább

Ferenc pápa a „migránsok korszakának” nevezte a jelen kort és buzdított emberségünk visszaszerzésére

A „migránsok korszakának” nevezhetjük a jelen kort, ahol a menekültek jelenléte felhívás arra, hogy visszaszerezzük keresztény létünk és emberségünk szempontjait, hiszen nem csak a migránsokról van szó, hanem mindnyájunkról. - Ferenc pápa üzenete a migránsok és menekültek 2019-es világnapjára „Nemcsak migránsokról van szó” címmel.

migrantes.jpeg

Fotó: vaticannews.va

Tovább

Heti Ferenc

Gondolatok Ferenc pápától

Argentínában van egy mondás: A hatalom olyan, mint éhgyomorra gint inni.” Fejünkbe száll, megrészegít, elveszítjük az egyensúlyunkat, és végül ártunk magunknak és másoknak, ha nem járul hatalmunkhoz alázat és gyengédség. Alázattal és a szeretet gyakorlásával viszont a legmagasabb és legerősebb hatalom is szolgálattá válik, és jóságot terjeszt.

argentina_tn_com_ar.jpg

Fotó: tn.com.ar

Forrás: Ferenc pápa TED-videója

"Másokért élni, önzetlenül cselekedni"

Mi fel szoktunk emelni másokat? Gondolkodtunk azon, hogy milyen felelősségre teszünk szert akár pusztán azzal, hogy valaminek a tanúivá válunk? És mit gondolunk az "uralkodókról", vezetőkről: valóban "Isten felkentjei"? Miközben egyesek szerint jót tenni lassan szinte társadalompolitikai forradalom. Gyárfás Judit itt közölt prédikációja ilyen témákat feszeget.

holding-hands-858005_1920.jpg

 

Tovább

A nap mondása - Tomaš Halík cseh katolikus pap és vallásfilozófustól

Sok szenvedélyes beszéd hangzik el arról, milyen fontos védelmezni a keresztény értékeket Európában, főleg a menekültektől és muszlimoktól való félelem kapcsán – mindez azonban csupán üres szó, buborékok, melyekkel a populisták a hatalmi igényeiket leplezik, s közben megkísérlik a parlamentáris demokrácia helyére az autokratikus rendszereket állítani.

halik_ceskapozice_lidovky_cz.jpg

Fotó: ceskapozice.lidovky.cz

Forrás: www.magyarkurir.hu

XVI. Benedek téves válaszokat adott az egyházi szexuális abúzusügyekre!

Teológusok tiltakozása a volt pápa írása ellen

Saját előítéleteinek foglya – A Német Morálteológai Munkaközösség szóvivőjének nyilatkozata Joseph Ratzinger/XVI. Benedek szexuális visszaélésekről szóló írásához

Az egykori pápa, XVI. Benedek, azaz Joseph Ratzinger bíboros szeretne segíteni az egyházi szexuális visszaélések körül kirobbant botrány nyomán megrendült katolikus egyháznak. 2019 április 11-én ezért kiadott egy állásfoglalást arról, hogy meglátása szerint mi vezethetett odáig, hogy katolikus papok és szerzetesek szexuális visszaéléseket követtek el kiskorúak sérelmére. Írásában a morálteológiai tudományágat is pellengérre állította: szerinte ugyanis „a ’60-as évek óta összeomlott a katolikus morálteológia, ami az egyházat védtelenné tette a társadalomban zajló történésekkel szemben”. Ezúton szeretnék ezzel a rágalmazó váddal szemben, amely az egykori és jelenlegi tagjaink jó hírnevét besározza a Német Morálteológiai Munkaközösség választott szóvivőjeként, számos kollégával egyetértve tiltakozni.

Az egykori pápa meggyőződése szerint 1960 és 1980 között a szexuális morálban addig érvényes mérce olyannyira „összetört”, ami a normák teljes megszűnéséhez vezetett. Az ilyen módon morális tartás nélkülivé vált társadalom még a pedofíliát is tolerálta – éppúgy, mint a fiatalok szexuális életét, a fogamzásgátlást, vagy a homoszexuális magatartást. A morálteológia e fejlődés ellen azonban nem tett semmit, mert maga is relativizálódott, és nem volt többé hajlandó magát a hagyomány világos tiltásainak alávetni. Mindez ahhoz a tévedéshez vezetett, mintha az ember isteni utasítások és egyházi tekintély elismerése nélkül is képes lenne megítélni, hogyan viselkedjen emberhez méltóan.

Joseph Ratzinger/XVI. Benedek azon kísérlete, hogy a ’60-as évektől kezdődő és a ’80-as évekig tartó társadalmi változásokat és a morálteológia reformját tegye felelőssé a szexuális visszaélésekért, korántsem új. Már korábban is úgy tekintett az egyházra, mint az ellenséges világ áldozatára. Arról viszont hallgatott, hogy az egyházban is voltak felelősök, akik az eltussolással és tagadással fedezték a tetteseket, tovább tetézve ezzel az áldozatok szenvedését. Ahogy hallgatott arról a tényről is, hogy csak egy morálisan érzékeny nyilvánosság és ennek sajtója tudja felébreszteni az egyházat az erkölcsi letargiából. Az egyházi felelős személyek gyakran nem voltak abban a helyzetben, hogy megfelelően reagáljanak vagy fel tudják dolgozni a helyzetet – erről tájékoztat minket egyre több áldozat.

benedek.jpg

 

Tovább

Mit teszünk az elnyomással szemben?

Mit teszünk az elnyomással szemben? Van-e semleges pozíció? Aki nem avatkozik be, az szükség szerűen azt erősíti-e aki valakit elnyom? Ezek a kérdések azt igyekeznek körüljárni, hogy hogyan viselkedünk akkor, amikor valamilyen elnyomással kerülünk szemben. Persze erre egyénileg kell válaszokat adnunk, de a felszabadítás pszichológiája megpróbált kísérleteket tenni arra, hogy egy "tudományterület" miként gondolkodhat magáról, ha ugyanezekkel a kérdésekkel találja magát szemben. Fehér T. Dániel írása.

oppression-458621_1920.jpg

Tovább

Heti Ferenc

Gondolatok Ferenc pápától

A szeretet nem romantika: a szeretet önfeláldozó, figyelmes, fáradságba kerül, a szeretet a szegények felé fordul, nagyobb öröme van abban, amit ad, mint amit kap. Másként semmi köze nincs ahhoz, amit keresztény szeretetnek nevezünk (...) A keresztény szeretetnek mindig van egy minőségi jellemvonása, az, hogy konkrét. Jézus, amikor szeretetről beszél, konkrét dolgokat mond: azt, hogy adjunk enni az éhezőknek, látogassuk meg a betegeket. Amikor hiányzik ez a konkrétság, akkor a kereszténység illúzióvá válik, mert nem világos, hogy mi Jézus üzenetének lényege. 

(Forrás: www.magyarkurir.hu)

www_vaticannews_va.jpeg

Fotó: www.vaticannews.va

Jutalom

Fogadjátok szeretettel Tamási Rebeka novelláját a félreértett áldozathozatalról és lemondásról, az értelmetlen szenvedésről és a svájci büdös sajtról:

 

 

Jutalom

 

Amikor Gaál Mária meghalt, a vejei megkönnyebbültek.

- Feldobta a bakancsot az inkvizítor.

- Megtért mennyei hazájába.

Gaál Mária, akit még az unokáinak is Mária mamának kellett szólítaniuk, mert a Szűzanya nevével nem játszadozunk, egy nap összeesett a kertjében, kórházba került, ahonnan már nem is jött vissza. A lányai szomorú kötelességtudattal intézkedtek, és Gaál Mária feje fölé hamarosan odakerült az általa egész életében mélyen tisztelt kereszt. A halotti toron senki sem merte bevallani, hogy tulajdonképpen mindenkinek jobb így, hogy Mária néni „elment”.

Ezzel maga a halott is egyetértett volna, hiszen Gaál Mária fel volt villanyozva a saját halálától. Végre jön a várva várt jutalom egy küzdelmekkel teli élet után! Titkon még reménykedett is benne, hogy a halálakor angyalok jönnek érte és csodákkal adják a világ tudtára, hogy micsoda szent asszony volt

Valójában viszont nem történt semmi különös, a halála után Gaál Mária a hegyek között találta magát, egy mezőn, ott sétálgatott magában. Olyan, mint Svájc, gondolta. Svájcba egyébként sose vágyott, mert ott büdös a sajt és drága az élet. Életében háromszor nyaralt, egyszer a Balatonnál még gyerekként, egyszer Rómában a családjával, egyszer pedig elzarándokolt Częstochowába. Az ugyan nem nyaralás, de vett egy szép rózsafüzért.

matterhorn-1516733_1920.jpg

Fotó: pixabay.com

Tovább

Nem értitek Ferenc pápát, mert nem ismeritek (még) az irgalmat!

„Isten nem a szemével lát, hanem a szívével!”

Assisi Ferenc tudta, hogy küldetése az emberiség nagy családjához szól és csak úgy lehet értelme a béke üzenetének, ha a szeretet egyetemességéből senki nincsen kizárva! Ferenc pápa is tudja ezt! Bár ő a katolikus egyház feje, mégis az „egész világ pásztora lett” – ahogy Eufémia nővér mondja róla Wenders filmjében. Nem csoda, hogy ezt nem értik a jobboldali populista erők, akik a kereszténységet saját harci zászlójukra tűzve instrumentalizálják és az országot szekértáborokba osztva a gyűlölet és az ellenségeskedés egyre mélyebb bugyraiba taszítják. Békesség és szeretet helyett, mindezt a kereszténység nevében... Perintfalvi Rita írása.

Nemrég megnéztem Wim Wenders csodálatos Ferenc pápa filmjét, az Egy hiteles ember c. alkotást és úgy érzem, hogy a film inspirációi még közelebb vittek ahhoz, hogy jobban megértsem Ferencet, azt az erőteret, ami őt rendületlenül és az egyre erősebb egyházi és politikai ellenszélben, még mindig arra motiválja, hogy az irgalom, azaz Isten gyengédségének üzenetével reformálja meg az oly gyakran rigid dogmatizmusba és moralizálásba süllyedt egyházát. Amelynek ablakait már elődje XXIII. János pápa tágra nyitotta, hogy végre beáradjon a kétezer éves áporodottságba a friss levegő és az élet. Ide nyúl vissza Ferenc, és bizony nem elégszik meg az ablakok kitárásával, de ha kell, berúgja az ajtókat is, még ha nem is megy át mindig rajtuk, de lefekteti a reformok visszafordíthatatlanul szilárd alapjait.

Miközben egyházában eretneknek bélyegezik víziói miatt, azért, mert az ortodoxia (az igaz hit) elsődleges fontosságának helyébe a felszabadítás teológia központi elvét, vagyis az ortopraxist (a helyes, igaz cselekvést) helyezi, a világ és az összes vallás vezetői élénken figyelik megnyilatkozásait és próbálják megfejteni jelképes prófétai gesztusait. Mind ezekben nagyon hasonlít a katolikus egyház legelső latin-amerikai származású pápája névadójára Assisi Szent Ferencre, aki nyolcszáz évvel korábban vívta a maga forradalmát. Egy olyan forradalmat, aminek erőtere a teljes szegénységben, a társadalomból kivetettekkel való szolidaritásban megélt élet volt. Egy olyan forradalmat, ami az új testvériség mintáját hozta létre, ami nem ismert semmilyen határt ember és ember között, sem bőrszín, sem vallás, sem nem, sem származás alapján. Ferenc tudta, hogy küldetése az emberiség nagy családjához szól és csak úgy lehet értelme a béke üzenetének, ha a szeretet egyetemességéből senki nincsen kizárva! Ferenc pápa is tudja ezt! Bár ő a katolikus egyház feje, mégis az „egész világ pásztora lett” – ahogy Eufémia nővér mondja róla Wenders filmjében. Nem csoda, hogy ezt nem értik a jobboldali populista erők, akik a kereszténységet saját harci zászlójukra tűzve instrumentalizálják és az országot szekértáborokba osztva a gyűlölet és az ellenségeskedés egyre mélyebb bugyraiba taszítják. Békesség és szeretet helyett, mindezt a kereszténység nevében...

Nyolcszáz évvel ezelőtt Assisi Szent Ferenc egy elhagyott, romos kis kápolnában hangot hallott a keresztről, ami megszólította őt: „Ferenc, eredj és építsed újjá házamat! Hiszen romokban hever.” Bizonyos, hogy ennek a pillanatnak a sürgető aktualitása miatt választotta Jorge Mario Bergoglio éppen ezt a nevet, mégpedig pápaként az egész történelemben először. Ami nagy bátorságra vall, hisz ki meri követni annak a férfinak a példáját, aki magát nemes egyszerűséggel „Isten bolondjának” nevezte, ezzel is jelezve, hogy ő nem tartotta magát olyan fontosnak, hogy bárki véleménye érdekelje. A nagy szentek belső szabadsága abban áll, hogy képesek elszakadni annak igényétől, hogy embereknek tetszenek. Képesek elviselni a megvetést, a megalázást, a lábbal tiprást azért, ami legbelül, a szívük mélyén ellenállhatatlan erővel hatja őket. A belső tűz, ami Jeromos prófétát is égette, aki bár hallgatni szeretett volna, csak éppen képtelen volt rá, mert a lelkében égő isteni tűz nem hagyta, hogy hallgasson. Muszáj volt beszélnie. Így volt ezzel Assisi Ferenc és így van ezzel késői utóda Ferenc pápa is. Mindegy, hogy mi az ára, akkor is elmondja és akkor is megcselekszi mindazt, amiben hisz. Ami belülről motiválja, szilárd és ellenálhatatlan bizonyosságként.

 wenders_2.jpg

Tovább
süti beállítások módosítása