Pema Chödrön Amikor minden darabokra hullik 2019-ben megjelent könyvéről Oprah Winfrey beszélgetett a majdnem egy éve megjelent videóban. Az interjú során a buddhista szerzetesnő nem csak arról beszélt, hogy a buddhista gyakorlatok hogyan segíthetnek minket egy tisztább és együttérzőbb tudatállapothoz, hanem arról is nyilatkozott, mit gondol a Shambala buddhista közösségben elkövetett szexuális erőszak esetekről. 

Csögyam Trungpa egyik legelső tanítványaként Pema Chödrön volt az első amerikai nő, akit hivatalosan szerzetesnővé avattak, pontosan 1981-ben, majd a Csögyam Trungpa által alapított Shambala közösség egyik kiemelkedő tanítójává vált. Oprah rákérdezett, hogy mit érzett a szerzetesnő, amikor kiderült a Shambala jelenlegi vezetőjéről, Szakjong Mipham, Csögyam Trungpa fiáról is, hogy szexuális visszaéléseket követett el a közösség tagjai ellen. Chödrön azt nyilatkozta, hogy haragot érzett iránta. Szomorúság is megjelent benne, de nem csak Mipham felé, hanem a közösség felé is, hiszen a kezdetek óta jelen volt a gyülekezet életében. Ugyanakkor üdvözölte a #MeToo mozgalom által elindított tudatosságot, amely felhívta a társadalom figyelmét a nők elleni szexuális erőszak súlyosságára.  

kép forrása: https://tricycle.org/trikedaily/pema-chodron-oprah-interview/

Cikk forrása: https://www.lionsroar.com/watch-pema-chodron-sits-down-for-new-oprah-interview-addresses-shambhala-scandals/

Ferenc pápa augusztusban kezdte el hat héten át tartó katekézis sorozatát a világjárvány adta új helyzetben, melynek címe: Meggyógyítani a világot. Az eddig elhangzott négy részt foglaljuk össze Ferenc pápa saját szavaival. 

1. rész: Mélységében gyógyíthatjuk meg az igazságtalan struktúrákat és a romboló eljárásokat, melyek elválasztanak egymástól, az emberi családot és a földünket is veszélyeztetve. 

A világjárvány továbbra is súlyos sebeket okoz, lerántva a leplet a sebezhetőségünkről. Sok ember meghalt, rengeteg a beteg az összes földrészen. Számos személy és család bizonytalanságban él a társadalmi-gazdasági problémák miatt, melyek főként a legszegényebbeket érintik.

A hit, remény és szeretet örömhírével való új találkozás teremtő és megújuló lelkület befogadására indít minket. Ilyen módon képesek leszünk átalakítani emberi gyengeségeink fizikai, lelki és társadalmi gyökereit. Mélységében gyógyíthatjuk meg az igazságtalan struktúrákat és a romboló eljárásokat, melyek elválasztanak egymástól, az emberi családot és a földünket is veszélyeztetve. 

Az emberi személy méltóságának és a közjónak az alapelve, a szegények iránti megkülönböztetett választás alapelve, a szolidaritás és szubszidiaritás alapelve és végül a közös otthonunk gondozásának alapelve.

Kérdezzük meg magunktól, hogy miként tudjuk segíteni ma a világot meggyógyítani. A századok során és az evangéliumok fényénél az egyház kifejlesztett néhány lényeges társadalmi alapelvet, melyek előre vihetnek minket egy számunkra szükséges jövő előkészítésében. Az emberi személy méltóságának és a közjónak az alapelve, a szegények iránti megkülönböztetett választás alapelve, a szolidaritás és szubszidiaritás alapelve és végül a közös otthonunk gondozásának alapelve.

Mindezek segítik a társadalom vezetőit és felelőseit, hogy előre vigyék a gyarapodást és most a világjárvány esetében a személyes és társadalmi hálózat gyógyítását. Ezek az alapelvek, különböző módon ugyan, a hit, remény és szeretet erényeinek a kifejeződései.

És miért a haragon keresztül? Láma Rod Owens a gyémánt út, vagy közismertebb nevén a tibeti buddhizmus követője. A harag transzformálásáról szóló tanítások szerves részét képezik ennek az irányzatnak. Láma Rod mégis kirívó tanító a radikális megközelítése és értelmezése miatt. Azt állítja, hogy alapvetően nem a haraggal van a probléma, hanem azzal, ahogyan erre az érzelemre az emberek ösztönösen reagálnak: vagy eltolják maguktól vagy reflektálatlan cselekvésbe viszik át. A haraggal való helyes kapcsolat elvezethet minket ahhoz, amely a Buddhist Peace Fellowship mozgalom alapelvét is képezi, mégpedig a társadalmi felelősségvállaláshoz az elkötelezett cselekedeten keresztül. Ugyanis a haragunk rá tud világítani arra, hogy miért is vagyunk dühösek, és ha azt mutatja meg, hogy milyen igazságtalanságokat kell elszenvednünk egy igazságtalan rendszer miatt, akkor arra tud ösztönözni, hogy együttérző és elkötelezetett cselekedetekkel lebontsuk ezt a helytelenül működő struktúrát. Így, az aktivizmuson keresztül felszabadíthatjuk önmagunkat és egyúttal embertársainkat egy elnyomó rendszer alól.

Osztie Zoltán nagyot ment az utóbbi héten a különböző médiumokban. Erdő Péter bíboros azonban aligha hívatja majd be négyszemközti elbeszélgetésre az „Úr civiljét” homofób, uszító megnyilatkozásai és pártpolitikai tevékenysége miatt – ahogy eddig sem tette. Vári György tanulságos írásban elemzi a Magyar Narancs hasábjain a Horthy Miklósért és Orbán Viktorért is szentmisét mondó NER-plébános pályaképét, aminek egyes részleteit szemlézem.

Akár a katolikus, akár a többi történelmi egyház évről évre milliárdokat emel le az állami költségvetésből. Ennyi pénzből számtalan munkaviszonyt létesítettek az elmúlt másfél évtizedben. Természetes, hogy mindez valamiféle vallási mozgást eredményez. A kérdés az, hogy mit ér ez a mozgás. Az a tartalom, amit e munkaviszonyokban levő emberek közvetítenek, a trón és az oltár szövetségének gondolatvilágában mozgó egyházi hierarchia véleményét tükrözi. Valamiféle vallási érzést persze ezek a megnyilvánulások is kelthetnek, de Jézus Krisztushoz szinte semmi közük.[1]

Fotó: nol.hu

[1] "A történelmi kereszténység igazi arca" (Bulányi György piarista szerzetes az egyházi vezetők pártállami kollaborációjáról). Magyar Narancs, 2005/9. (03. 03.)

Úgy tűnik, hogy az idei Pride-hét minden eddiginél jobban radikalizálja nemcsak a politikai szélsőjobboldalt, beleértve persze a kormánypártokat is, hanem a vallási fanatikusok legalja is előmerészkedett a középkori sötétségből. Mert úgy tűnik, hogy van rájuk igény?! Tényleg van? Döbbenetes, hogy 2020-ban egy katolikus pap, Osztie Zoltán teljesen nyíltan b*zizik a Hír Tv műsorában. Döbbenetes, hogy vallási fundamentalisták videóban üzennek Karácsony Gergely főpolgármesternek, és szélsőséges és társadalmilag veszélyes videójukat a Magyar Nemzet népszerűsíti. No, meg mit is jelentenek azok a keresztényi értékek valójában, amiről Soltész Miklós államtitkár beszél, amikor hangzatosan azt harsogja, hogy a szivárványos lobogót "vigyék vissza" Nyugatra. Ezen a ponton muszáj megszólalnom, és a magam, valamint a Felszabtér Blog csapata nevében megfogalmaznom valami nagyon radikálisat! Ha hagyjuk, hogy nyilvános teret, sőt egyre nagyobbat kapjanak olyan vallási fundamentalisták / fanatikusok, akik ideológiából gyűlölködnek, akkor óriási veszély fenyegeti nemcsak az általuk éppen céltáblává tett kisebbségi csoportokat, hanem velük együtt minden demokratikusan gondolkodó és jóérzésű embert ebben az országban. Erre pedig nekünk, józan keresztény embereknek megálljt kell mondanunk, ha el akarjuk kerülni mindazt, amit Sztálin, Mao Ce-tung, Hitler neve fémjelez! És nem túlzok, hanem komolyan beszélek. - Perintfalvi Rita teológus írása.

Sajnos azt látom, hogy olyan hangok, olyan pozíciók lettek az utóbbi években egyre bátrabbak, s kapnak kormányzati támogatást – közpénzek, médiajelenlét stb. –  szélsőséges nézeteik terjesztésére, akik eddig meghúzták magukat, mert ők is érezték, hogy arra a középkori sötétségre, amit képviselnek, nincsen igény a józan és normális emberek között ebben az országban.

Ráadásul úgy, hogy szélsőséges vallási fundamentalizmusukat úgy próbálják beállítani, mintha azt minden katolikus pontosan olyan gyűlölködő módon gondolná, mint ők, illetve szeretnek azzal az érvvel dobálózni a saját szélsőséges pozíciójuk védelmében, hogy ez a katolikus egyház hivatalos tanítása. Hát pedig nem az! Sokkal inkább arról van szó, hogy ők ugyanúgy a szélsőjobboldalt képviselik a teológiai gondolkodásban, ahogy Toroczkai, meg most Orbán Viktor a politikában. Attól, hogy igyekszenek azt a látszatot kelteni, hogy ők a jobbközép a vallási spektrumon, attól az még csupán illúzió és megtévesztő színjáték. Mert ők csak egy torz, szélsőséges ideológia képviselői, akik a katolicizmust politikai fegyverként használják. Ezt hívják úgy, hogy politikai katolicizmus.

Felettébb tisztességtelen módon, egészen egyszerűen politikai eszközként használják fel a hitet, instrumentalizálják a vallási érzületet és az egyes egyházakat, s politikai érdekeiket kihasználandó anyagi pórázon tartják az egyházakat, ráadásul még arról is ők döntenek, hogy ki viselheti az egyházi státuszt, s büntetésből ki nem. A hitet tehát politikai eszközzé silányították, ám – s ez különösen fájdalmas és szánalmas, hogy – az egyházaknak mindehhez nincs szavuk, hiszen nyakukon a financiális függőség póráza. Összegezve: a magyar egyház nem néz szembe a múltjával, a magyar egyház kizárólagos és idejétmúlt nemzeti fogalmakban gondolkodik, s a magyar egyház engedelmesen tudomásul veszi, hogy a politika szolgálólányává devalválódott.[1]

Fotó: olkt.net

[1] „Soltész államtitkár összekeveri a zsák krumplit egy Schubert-szonátával”. Hírklikk, 2020. augusztus 19.